2009. október 24., szombat
A lillafüredi pisztrángtenyésztésnek, és horgászatnak nagy múltja van.
A Szinva-patak völgyében mésztufa pincékben keltették a különbözõ tenyésztelepekrõl szállított ikrát, majd a kikelt ivadékot telepítették a patakokba, és a Hámori-tóba.Herman Ottó már 1906-ban javasolta az Országos Halászati Felügyelõségnek, a Szinva-patak völgyében egy szakszerû pisztrángtelep megépítését, ami különbözõ okok miatt nem valósult meg.1932-ben a Hámori tó pisztrángjainak 80%-a egy betegség következtében elpusztult. Ekkor került ismét elõ az 1906-ban készített terv, de ahova Herman Ottó megálmodta, ott fürdõtelep, villák épültek, és egy farakodó került kialakításra.A választás ekkor a Garadna-völgyére esett, ahol a Margit-forrás állandó hõmérsékletû, oxigéndús vize az ikrakeltetésre, tavak táplálására a legmegfelelõbb volt.A Magyar Királyi Erdõigazgatóság az építkezést 1932 õszén kezdte meg. Az elõször egy 32 m2-es keltetõház épült fából.
Majd elkészült négy tó a Garadna-patak jobb partján.Az elsõ ikra szállítmány 1933. március 1-én érkezett Traismauerbõl, majd Znióváraljáról. Az ikra szállítmány megérkezésével egyidõben került a telepre Vásárhelyi István ,
aki mint erdõõr volt alkalmazásban, de 1912-14 között Erdélyben egy pisztrángos gazdaságnál dolgozott. Nagy gyakorlati tapasztalattal, tudását autodidakta módon fejlesztve, szívvel-lélekkel vetette magát a munkába.Közben elkezdõdött egy saját anyaállomány kialakítása, amit a környezõ patakokból fogtak be.1934-ben további két tó, majd 1939 négy tó épült, amelynek a vízellátását a Garadna-patak biztosította. 1940-41-ben egy új keltetõházat építettek a régi helyett, amely erõsen elhasználódott.Amikor a Garadna-völgy is hadszíntérré vált, 1944. december 12-én a teljes halállomány megsemmisült. A patakokból visszafogott pisztrángokkal indult ismét a termelés.Vásárhelyi Istvánt 1958-ban nyugdíjazták, de mivel utána rohamosan visszaesett a termelés, mint szaktanácsadót visszavették. Haláláig, 1968-ig dolgozott a telepen, úgy, hogy mellette felbecsülhetetlen értékû hal, csiga, rovar, kisemlõs faunakutatást végzett, több mint 500 cikke jelent meg hazai és külföldi szaklapokban.A telep állapota, és ezzel együtt a termelés 1968-tól kezdve rohamosan romlott. 1980-1982-ben évente 120 000 ikrát, és 1-1,2 t étkezési pisztrángot tudott elõállítani.1983-tól Vásárhelyi István után elõször ismét olyan vezetést kapott a telep, akinek szakmája a haltenyésztés. Mára a termelés a vízhozamtól függõen eléri a 12-14 t-át, és fél millió ikrát keltetnek évente.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése