A Sziklakápolna

2009. október 15., csütörtök

Az egykori Verebes-tanyán barlangból kialakított Sziklakápolna megközelíthető a Juno szálloda és a Barlangfürdő felől is. Mindkét irányból a Strand melletti Görömbölyi útra jutunk, ahol tábla mutatja az irányt a Fenyő, majd Brassói utcán át a Sziklatemplomig. (Az úton továbbhaladva - a Bacsinszky András úton - eljuthatunk Görömbölyre).

A Sziklatemplomot 1935-ben szentelték fel. Az akkori ún. Verebes-tanyán, két barlangból alakították ki, amelyeket eredetileg juhászok használtak akolként, ember- és jószágszállásként. A barlangot évszázadokkal ezelőtt emberi kéz vájta a tapolcai tufába, s szűk bejárata 6x8 méteres alapterületű helyiségekbe nyílott, magasságuk is csak közelítette a két métert.A környezetbe egy ferencesrendi szerzetes, páter Szabó Piusz látta meg a fantáziát és álmodta bele a kápolnát.

Aki körbesétál a főhajót ölelő alagútrendszeren, lenyűgözi a látvány, a további 'praktikus kihasználás' lehetősége, s minden bizonnyal érdekli, hogyan alakult ki a templom mai látványa. A barlang belmagasságát csak úgy lehetett növelni, hogy az egész térség szintjét több, mint két méterrel süllyesztették. A templom közel huszonöt méter hosszú főhajójának első részében a korábbi, eredeti üreget kiboltozták, jobbra kialakították a mellék oltár helyét, a bal oldalt pedig úgy formálták meg, hogy ott a kórus elhelyezhető legyen. Az előcsarnok mellékoltára és fülkéi csúcsívesek, a főhajó kiképzése pedig a gótikát követi. (Az előcsarnokban négy szoborfülkét alakítottak ki, az ezekben elhelyezett három szobor is az ismeretlen pesti szobrász ajándéka.)A főhajótól balra eső részben - ez volt a korábbi másik üreg - alakították ki a sekrestyét úgy, hogy innen földalatti folyosó nyílik félkör alakban az oltár mögé. Néhány év elteltével ezt bővítették. A felszentelést követő fél évtizedben a templomhajót teljesen körbevájták.1940-re készült el a Sziklakápolnát övező, körbefutó barlangfolyosó. A föld alatti, s megvilágított folyosó közepén kisebb térség öblösödik. Olyan az ember érzése, mintha egy ókori katakombában, föld alatti temetkezési helyen járna. Ez az érzés fokozódik, hiszen a falakból szabályos, boltíves mélyedések nyílnak és sötétlenek.

Erről a különleges építményről annyit tudhatunk még, hogy főbejáratát 9 méter magas ás 18 méter széles támfalba alakították ki. A támfal tetején elhelyezett műkőkereszt Kun József, jeles miskolci szobrászművész alkotása, de ő volt az, aki kimunkálta a belső tér csillagboltozatát is. A díszes, évszámos kaput Süveges Árpád lakatosmester, a harangokat pedig Szlezák László, budapesti harang- és ércöntő készítette. A templombelső kialakításán számos jeles mester dolgozott, közülük is említsük meg Meilinger Dezső festőművészt, a szentkép alkotóját. A templom főhajóját mozaikkal burkolták, de aki körbesétál a barlangi alagútban, az eredeti, porló mésztufát láthatja.A közel hat évtizeddel ezelőtti elképzelésből talán a külső tér megfelelő alakítása maradt el. Úgy gondolták, hogy a templomhoz vezető út két oldalát fasorral ültetik be, s ennek mentén állították volna fel a 14 stációt. A Sziklakápolna látogatóinak alkalmazkodnia kell a szertartások rendjéhez, mert a templom nincsen nyitva állandóan, felügyelet nélkül nem látogatható.